Ahhoz, hogy egy adott kulturális vagy/és természeti helyszín a Világörökségi Listán szerepeljen, legalább 1 kritériumot teljesítenie kell a 10 pontból álló UNESCO által meghatározott kritériumrendszerből. Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj a következő két kritérium szerint került felterjesztésre a listára:

(III) A Tokaji borvidék a világon egyedülálló, több mint ezer éves szőlészeti-borászati hagyományt testesít meg, amely a mai napig lényegét tekintve változatlan formájában maradt fenn.

(V) A teljes Tokaji borvidék, beleértve a szőlőbirtokokat, a nagy múltú településeket és a történelmi pincerendszereket, eleven formában jeleníti meg a hagyományos földhasználat egy különleges formáját.

 

A világörökségi terület értékhordozó csoportok:

1. „Ezeréves” szőlészeti-borászati kultúra.

Tokaj-Hegyalja természeti erőforrásai unikális adottságokkal rendelkezik. A vulkanikus kőzet, az ásványi anyagokban gazdag termőtalaj, a különleges mezoklíma által kialakult termőhelyek hozzájárulnak a mai napig fennmaradt kivételes szőlő és borkultúrához. A terület a világ első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azon településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák. Jelenleg 5500 hektáron, jellemzően vulkanikus talajon termelnek szőlőt. A furmint és a hárslevelű ma a borvidék két legfőbb szőlőfajtája, továbbá jellemző még a sárgamuskotály, a kabar, a zéta, és a kövérszőlő. Tokaj szerepe a nemzetgazdaság szempontjából is jelentős, hiszen közel 600 borászat található a területén, szőlőtermeléssel pedig mintegy 15 ezren foglalkoznak.

2. A 13. századtól épülő pincék, pincerendszerek.

Tokaj-Hegyalján a vulkáni tufába vagy löszbe vájt, vágott pincék száma meghaladja a 3000-et. Az egyedülálló sűrűségben és változatos megjelenési formában fennmaradt pincék négy alaptípusa: az egyágú (paraszt) pince, a főtengelyre felfűzött celláspince, az egymással párhuzamosan futó ágakból álló pince és a labirintuspince kiválóan alkalmas páratartalma, hőmérséklete, a saját, egyedi mikroklímát szabályozó pincepenész (Cladosporium cellare) a máig tartó történelmi folytonosságot képviseli és hozzájárul a kiváló minőségű borkészítés folyamatához.

3. Települési, építészeti, tárgyi örökség.

Az Erdély és Felvidék, illetve Kárpátalja közötti kereskedelmi útvonalra szerveződő egykori mezőváros-hálózat és a rájuk épülő térszerkezeti értékek emblematikus településképet alakítottak ki. A középkori eredetű egyházi emlékek, a középkori és reneszánsz várak és kastélyok, a 18-20. századi építkezések emlékei, borászatok, külterületi pinceházak és városközponti együttesek Tokaj-Hegyalja egyedülálló épített elemei.

4. Karakteres tájképi együttesek.

A változatos Tokaj-hegyaljai táj színekben, formákban, ízekben, adottságokban egyedülálló. Az Alföld és a Zempléni-hegység találkozása, a domborzat számos pontról feltáruló együttese, a síkságok és a Bodrog árterének természeti adottságokhoz igazodó szántó- ártéri- és gyepgazdálkodása, a domb-és hegyoldalakra telepített, síkság felé kitáruló szőlő, az erdővel borított hegygerincek mind a táj alakulásához járulnak hozzá. Ezen képződések kiemelkedő tájképi látványelemek együttese.

5. Természeti értékek diverzitása.

A különleges vegetáció, a biológiai, a földtani-felszínalaktani és a vízrajzi értékek, a számos védett és fokozottan védett növény és állat, egyedülálló földtani értékek, továbbá a tájtörténeti jelentőséggel bíró miocénkori ősszőlő (Vitis Tokajensis) levelének lenyomata, génmegőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű védett ligeti (ártéri) szőlő (Vitis Sylvestris) élőhelye.

6. Gazdag régészeti emlékanyag.

A XIII-XVI. századi magyar várépítészet emblematikus épületeinek lelőhelyei, az őskori Európa kereskedelmében az egyik legfontosabb csereeszközt jelentő obszidián lelőhelye és őskori bányászatának helyszínei, nyomai a borvidéken találhatóak. A területen található régészeti közgyűjtemények és az egész területre kiterjedő gyűjtőkörrel rendelkező miskolci Hermann Ottó Múzeum területről származó régészeti gyűjteménye.

7. Kutatási, gyűjtési, művészi alkotó tevékenység gazdagsága.

A borvidék területén működő muzeális gyűjtemények sokasága hozzájárul a több száz éve zajló kutatási és gyűjtési tevékenység változatosságához. A Tokaj-hegyaljai dűlők és a hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiségek különleges szimbolikus tartalommal bírnak. A történelem folyamán olyan művészóriások nyilatkoztak rajongással a Tokajiról, mint Beethoven, Rossini, Liszt, Schubert vagy Geothe.

                                                                        „C’est le roi des vins et le vin des rois 

                                                     „ Ez a borok királya, a királyok bora.

                                                                                                                                                                                                                                                         XIV. Lajos.

                                                                                                                                                                                                                                                                    

 

 A világörökségi területhez tartozó helyszínek azonosítása

A Világörökségi Listára felterjesztési terület és az ütközőzóna együttes területe megegyezik az 1997. évi CXXI. törvényben lehatárolt Tokaj-hegyaljai borvidék területével. A felterjesztési terület Tokaj-Hegyalja borvidék legkiemelkedőbb termőhelyeit magában foglaló alábbi kilenc település közigazgatási területét érinti: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya, továbbá a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince, a Sárospatakon lévő fejedelmi Rákóczi Pince, a Hercegkúton lévő Kőporosi és Gomboshegyi pincesor, a Tolcsván fekvő Oremus pincesor valamint a tolcsvai Bormúzeum pincéi alkotják a világörökségi helyszínt.

A védőterülettel együtt alkotják a kultúrtájat, amelynek kiterjedése összesen 88 124 hektár.

TOKAJI BORVIDÉK FEJLŐDÉSÉÉRT NKFT.

3910 Tokaj,
Dózsa György u. 2.
+36 (47) 552-030
info@tbft.hu
www.tbft.hu

unesco

Kövessenek minket:
fb /tokajiborvidekkulturtaj