"Egy hallatlan csudadolgot említek fel, amiről azt mondják, hogy máshol sehol nem fordul elő. Ott ugyanis arany terem vessző alakban, hasonló a spárgához, néha meg a szőlőtőke körül tekergődzött kacs formájára"- Galeotto Marzio, Mátyás király krónikása a tokaji szőlőről

A tokaji bor bevonult az egyetemes művelődés- és irodalomtörténetbe is, számos művész számára biztosított ihletforrást műalkotása elkészítéséhez. A tokaji első ismert külföldi említése Balassi katonatársának, a lengyel Adam Czahrowski nevéhez fűződik. A XVII. századtól számos klasszikus is csatlakozik hozzá, például Voltaire, Diderot, Balzac, Flaubert, Dumas, Mickiewicz, Casanova, Swift, Goethe, Lenau, Böll, Tolsztoj, Ibsen, P. Neruda. A több mint 50 alkotó műveiben gyakran visszatérő motívum a szőlővessző arannyá alakulásának legendája, a bor szentsége, a különböző italok versengése, a mámor többarcúsága, a bor gyógyító ereje. "A külföld szemében a tokaji a magyarság szimbólumává lesz: a föld kánaáni termékenysége és a nemzet derűje, sorscsapásokon felülemelkedő teremtő ereje testesül meg benne.” - Sturm László

Voltaire, a francia felvilágosodás híres gondolkodója a tokaji csodáját ekképpen öntötte szavakba: "Ha tokajit iszunk, éreznünk kell, hogy van Gondviselés felettünk, mert annyi gyönyört, mint ez a bor, csak egy végtelen jóságos Isten nyújthat."

De nem csak a felvilágosult franciák, hanem a régi burzsoázia is igen kedvelte a tokaji nedűt. XIV. Lajos francia király, a Napkirály így beszélt a tokajiról Madame Pompadurnak: "A királyok bora és a borok királya.”

Mikor Mária Terézia a pápai udvarban tett látogatásán tokaji bor adott ajándékba, a pápa így míltatta azt: „Áldott legyen a föld, amely téged termett. // Áldott az asszony, ki téged küldött, // Áldott legyek én, ki téged iszlak!

A zseniális zeneszerző, Mozart is módfelett rajongott a tokajiért, sőt Don Giovanni operájának szövegírója, Lorenzo da Ponte abbé sem vetette meg. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét, librettóját írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó fajta tokaji. Amikor Giovanni tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának heve diktálta a lírai lelkű szövegírónak.

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a Tokajit.

1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Baumberg Gabriella bécsi költőnőnek, ­ Batsányi János későbbi feleségének ­ 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” /Tokaji bor dicsérete/ című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét.

Henrik Ibsen, a neves norvég drámaíró pedig 1884-ben „Vadkacsa” című művében tesz említést a tokajiról.

A magyar szellemi életet is megihlette a tokaji bor, akár Kölcsey nemzet imádságává lett Himnusza által, akár számos más irodalmi alkotásban különböző korokon átívelve. A forradalmi lelkű Petőfi így ír a térségről: „E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem a siralom völgye”

Mikszáth Fekete Városában ezt az egészségügyi jótanácsot osztja meg velünk: „A betegek mindenféle nyavalya ellen borral gyógyítkoznak. Nagy nyavalyák ellen nagy borral, tokaji aszúval, kis nyavalya ellen a kisebb rangú hegyek nedvével. Minek a verébre ágyúval lőní A hősök becsípnek a csata előtt és isznak a csata után.”

Krúdy Gyula Aranyidejében ekképpen ír: „Nem Chablis volt, amint az összes tudományos írók ezt elrendelik, hanem egyéves, szőke, tokaji bor, amely még olyan gyengéd és izgalommentes, mint a szűz lány szerelme. Az ő íze az első csók íze, amelyet azzal a nővel váltottunk, aki idővel gyötrelmünk, álmatlanságunk, életuntságunk, lehajló fejünk felé guggoló árnyunk, majd gyilkosunk lesz. – De mindez még messze van. – Egyelőre csak költeményekre (amelyeket úgynevezett gyémántkiadásban forgattak meg a magyar könyvkiadók), galambbúgásos szavakra, két száj által elharapott szőlőszemek elfogyasztására, asztal alatti lábjátékokra, önfelejtkezett pillantásokra tanít meg ez a fiatal bor. ,,Ez a bor, amelytől mindenkinek eszébe jut a nő, akit legjobban és legönfeláldozóbban szeretett életében.

TOKAJI BORVIDÉK FEJLŐDÉSÉÉRT NKFT.

3910 Tokaj,
Dózsa György u. 2.
+36 (47) 552-030
info@tbft.hu
www.tbft.hu

unesco

Kövessenek minket:
fb /tokajiborvidekkulturtaj