Történeti pincék

Hercegkut Koporosi pincesor DGy 13054Tokaj-hegyalja településképeinek meghatározó elemei a pincék, amelyek gyakran csoportosan fordulnak elő a faluszélen, vagy éppen annak szívében. A hegyaljai pincék tehát nem a szőlőkben épültek, ahogy a többi borvidéken szokás, hanem a falvak és mezővárosok belterületén, mely a must kinyerésének speciális (taposásos és nem préseléses) helyi módjával függött össze.  Pincék esetén elsősorban pincelejárókról beszélnünk, hiszen az ásott pincék nem épített épületek, teljes méretükben a föld rejti őket. Csak lejáró kapuzatuk látszik a felszín felett, ugyanakkor ezek az elemi építmények meghatározó elemei a településképnek. A térség több ezer pincéjének jelentős része a 18-19. század során, más részük korábban épült. A rövidebb-hosszabb járatok akár, több száz méteres, többszintes labirintussá állhatnak össze. A pince-együttesek leginkább nagyobb birtokoknál voltak jellemzők, ahol több kisebb pince összekapcsolásával is létrejöttek pincerendszerek. A területre érkező jómódú bebírók kúriái alatt is épültek boltozott pincék. Funkciójuk a szőlőfeldogozás, reprezentáció és bortárolás volt. Manapság elsősorban az édes borokat, aszúkat tárolják pincében, amelyeknél jogszabályilag is előírt a több éves hordós érlelés. Kérdés, hogy az alacsonyabb építési és építmény-karbantartási költségű korszerű felszíni épületek mennyire veszik át a hagyományos pincék szerepét.

Településen belüli elhelyezkedés

A csoportos, bokrosan megjelenő pincék általában a belterület peremén épültek :Abaújszántó, Hercegkút, Sátoraljaújhely. A másik típus, hogy a belterület központjában állnak: Erdőhorváti. Sok helyen szórványosan, a portákon helyezkednek el: Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárospatak, Tokaj. A legáltalánosabb forma az előbbiek keveréke, a csoportosan és szórványosan épült pincék egy településen belüli megjelenése: Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Mád, Tállya, Tarcal. A szőlőnagybirtokosok pincéi rendszerint a települések központi helyein létesültek: Mád, Tarcal, Tolcsva, Tokaj, Sárospatak.

Funkció

Az épület nélküli lyukpincék funkciója a borérlelés és raktározás, míg a nagybirtokosok présházas pincéi azonban már a borkészítés objektumai is. A jó pince különösen fontos volt egykor, hiszen semmilyen műszaki berendezés nem állt rendelkezésre a hűtésre, fűtésre, a légtér fertőtlenítésére. Az erjesztésre sokszor a felszín közeli, melegebb előteret használták, ha pedig azt akarták, hogy az édes bor ne erjedjen, a pince legmélyebb, leghidegebb részében tárolták.

A pincék típusai kialakításuk szerint

  • löszbe ásott vagy tufában bányászott ún. lyukpincék (boltozás nélkül/a löszben kővel boltozva)
  • felülről mélyített, majd boltozattal zárt csarnok pincék (pl. Rákóczi Pince)
  • terem pincék, felhagyott bányaüregekben kialakítva (igen ritka, pl. Szegi)

Lyukpincék és változataik

Leginkább a lyukpincék terjedtek el, kis lejáróval (gádorral) vagy nagyobb borházzal egybeépítve. Az egyszerűbb lyukpincék – ún. parasztpincék – lehetnek egyszerű egyágúak, vagy cellás, azaz mellékágas kialakításúak. Lehetnek továbbá egymással párhuzamosan futó, de végükön összekapcsolt pincék - közép- és nagybirtokosok esetében -, valamint akár több szintes, több száz méteres pincelabirintusok, borkereskedők és szőlőnagybirtokosok esetében.

Jellemzőik

Az északra nyíló ajtajú, meredek lejáratú pincék a jégbarlangokhoz hasonlóan megőrizték a tél hidegét. A szükséges légcserét biztosító szellőzők a felszínen riolittufából formált, kéményre emlékeztető, oldalnyílásokkal rendelkező kalapkövek. A szellőzéshez hasonlóan a talajvíz elvezetésére is egyedi megoldásokat dolgoztak ki. A pince természetes kőzetanyagán vagy a boltozatköveken, melyek riolittufából készülnek, megtelepszik a pincepenész. A hegyaljai pincékre jellemző a Cladosporium cellare jelenléte, melynek elterjedése és vastagsága a borpince kedvező mikroklímájának fokmérője. Jellemzője, hogy nincs „penész szaga”, illata semleges. Felületének a hatása mind a páratartalom szabályozása, mind a káros élesztők és baktériumok kiszűrése szempontjából kedvező. Díszítő elemekben csak a pincék felszíni részei gazdagok. A föld alatt a sötétben a gyakorlati használhatóság játszotta inkább a szerepet, ezért ritkaság számba mennek az egyedi kialakítású belső terek. A pincefolyosók gyakran közterületek, utak vagy más porták alá is átnyúlnak.

A pincék jövője

hercegkútA pinceállomány felmérése az egyik legsürgetőbb feladat. Nem kellett utánuk adót fizetni utánuk ezért, nem készültek róluk felmérések, nem szerepelnek önálló helyrajzi számmal. Sokszor előfordul, hogy az egyébként védett épület alatti pince a műemlékvédelmi hatóság nyilvántartásában nem szerepel. 
Sajnos az elmúlt évtizedek fejlesztései sok kárt okoztak a pincékben. A ház és kerítésépítéseknél az alap ásása során átvágták a vízzáró rétegeket. A víz- és csatornahálózat szivárgásai áztatják a pincéket, ahogyan a szabálytalan szennyvízszikkasztók is. A pincék jövőjét döntően befolyásolja az, hogy miként tudjuk megóvni állagukat elsősorban a felszíni hatások vízbeszivárgás, rázkódás ellen.
 A pincék ügye  közös ügy: a kitűnő minőségű termék, a tokaji bor mellé hozzá tartozik egyedisége, történeti háttere, azaz maguk a pincék is.

TOKAJI BORVIDÉK FEJLŐDÉSÉÉRT NKFT.

3910 Tokaj,
Dózsa György u. 2.
+36 (47) 552-030
info@tbft.hu
www.tbft.hu

unesco

Kövessenek minket:
fb /tokajiborvidekkulturtaj